A Festivál Akadémia Budapest művészeti vezetői
Kokas Katalin
A magyar hegedűsnemzedék egyik kiemelkedő személyisége. Zenészpedagógus családból származva a szólóhangversenyek mellett kiemelt helyen szerepel életében a kamarazene, a vonósnégyes, s nem utolsósorban a tanítás: 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, rendszeresen tart mesterkurzusokat Magyarországon és külföldön egyaránt. A nemzetközi zenei élet kiemelkedő személyiségei hívták meg fesztiváljaikra: Gidon Kremer, Steven Isserlis, Isabelle van Keulen, Schiff András, illetve meghívást kapott a cannes-i MIDEM-re. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Michael Stern, Kobajasi Kenicsiró, Alexander Lonquich, Pekka Kuusisto, a Chilingirian Kvartett, s olyan zenekarokkal játszott, mint a Pozsonyi, az Izraeli vagy a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Tajvani, a Kassai, a Poznańi vagy a Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekar, Észak- és Dél-Amerika, Dél-Afrika, valamint Magyarország számos szimfonikus zenekara. A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál alapítója, a fesztivál történetének első öt évében művészeti vezetője, majd később Kelemen Barnabással az oldalán a Fesztivál Akadémia Budapest nemzetközi kamarazenei fesztivál alapítója. 2010-től alapító tagja a nemzetközi karriert befutott Kelemen Kvartettnek, mely 2021 májusában, három év szünet után tért vissza két új taggal a budapesti Bartók Tavasz fesztiválon Bartók egész életművét felölelő hat vonósnégyesének előadásával. Művészetét Liszt-díjjal és „Magyarország Érdemes Művésze” díjjal jutalmazták.
Kelemen Barnabás
Kelemen Barnabás sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, a Kölni egyetem professzora, a Zeneakadémia docense. Munkáját számos rangos hazai és nemzetközi elismeréssel, többek között Gramphone és Kossuth-díjjal jutalmazták. Rendszeresen lép fel a legnevesebb koncerttermekben, többek között a Carnegie Hallban, a Concertgebouw-ban, a Royal Festival Hallban, a Palais de Beaux Arts-ban a Suntory Hallban és a Berlini Filharmóniában. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Lorin Maazel, Sir Neville Marriner, Vladimir Jurowski, Marek Janowski, Michael Stern, Krzysztof Urbański, Kocsis Zoltán, Eötvös Péter vagy Fischer Iván. Az elmúlt évadokban vezényelte a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, a Budafoki Dohnányi Zenekart, az Indianapolisi Szimfonikusokat, az Izraeli Kamarazenekart és a Concertgebouw Kamarazenekarát, valamint Magyarország számos vidéki szimfonikus zenekarát. Kokas Katalinnal együtt alapítója és művészeti vezetője a Fesztivál Akadémia Budapest kamarazenei fesztiválnak, melyen olyan neves művészek lépnek fel rendszeresen, mint Vilde Frang, Maxim Rysanov, Shlomo Mintz vagy Joshua Bell. 2010-től 8 éven át vezette az általa alapított, fényes nemzetközi karriert befutó Kelemen Kvartettet, mely három év szünet után, 2021 májusában debütált két új taggal a budapesti Bartók Tavasz fesztiválon Bartók egész életművét felölelő hat vonósnégyesének előadásával.
Fazekas Gergely a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetőiről
„Pertis Zsuzsa, egykori zongoratanárom gyakran emlegette őszinte lelkesedéssel menyét, Katit, hogy milyen sokféle a tehetsége: csodásan főz, gyönyörűen fest, rendkívüli érzéke van a lakberendezéshez, s persze milyen fantasztikusan hegedül. Mesélt persze a zongoraórák előtt és után Barnáról is, egyetlen fiáról, mindig a rá jellemző visszafogott anyai rajongással. Büszke volt a díjaikra is (Kati akkoriban nyerte meg a Nemzetközi Szigeti József Versenyt, Barna az Indianapolisi Nemzetközi Hegedűverseny első díját, illetve a nyolc különdíj közül hatot, aztán a harmadik helyet a Brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen), de a legbüszkébb arra volt, hogy Bartók Hegedűversenyét Kocsissal játszotta a fia, vagy hogy Berg Hegedűversenyét a Concertgebouw-ban Eötvös Péter vezényletével adta elő. Az előadóművészet megítélése bizonyos technikai szint fölött ízlés dolga, úgyhogy játékukkal kapcsolatban csak a személyes élményemet mondhatom el: hogy borzasztóan szeretem a spontaneitásnak, a technikai tudásnak, a stílusismeretnek és az elmélyült muzikalitásnak azt az ötvözetét, amely a játékukat jellemzi. Imádom, hogy soha semmit nem adnak elő kétszer ugyanúgy. Hogy mernek kockáztatni. Hogy a kvartettezéstől a tanításon át a fesztiválszervezésig mindig rendíthetetlen hittel csinálják, amit csinálnak éppen. És hogy ugyanolyan intenzitással zenélnek, ahogy élnek. Most már négy gyerekkel, a varázslatosan éneklő és beat-boxoló, színésznek készülő Hannával, a foci- és hegedűbajnok Gazsival, a tündéri, muzikális Olgával és a csillógó szemű Zsigával.”