Helyszínek

Zeneakadémia

Budapest talán legszebb szecessziós épülete 1907-ben nyitotta meg kapuit. Az eklektikus épület az antik egyiptomi és görög díszítőelemektől a nemzeti motívumokon át a 20. század eleji szecesszió stílusjegyeiig a legkülönbözőbb elemeket olvasztja magába. A Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek által tervezett zenepalota a 20. század egyik legjelentősebb koncerthelyszíneként működött, szinte nincs olyan jelentős művésze a nemzetközi zeneéletnek Yehudi Menuhintól Szvjatoszlav Richteren és Richard Strausson át, aki ne lépett volna fel benne, hogy a magyar előadókat Bartók Bélától Kodály Zoltánon át a Kocsis-Schiff-Ránki generációig ne is említsük. 

A közel 900 fő befogadására alkalmas, arany babérlevelekkel díszített Apolló-szentély, a Nagyterem páratlan akusztikával rendelkezik, ahogy a 320 fős Solti Terem is, amely Magyarország talán legintimebb atmoszférájú kamaraterme. A Zeneakadémia főépülete 2011 és 2013 között teljeskörű rekonstrukción esett át, amelynek során visszaállították az eredeti állapotokat, miközben a legkorszerűbb technikával szerelték fel a koncertéletnek és az oktatásnak egyaránt helyet adó termeit. Az eredeti Voigt-orgona történetileg hiteles rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be.

BMC – Budapest Music Center

Budapest egyik legmodernebb, öt emeletes kulturális tereként ismert BMC tulajdonosa, Gőz László a kezdetektől megőrizte az eredeti, 20. század eleji épület sajátosságait. Régen déligyümölcs kereskedés működött az épületben, s a Koncertterem előterében, még ennek a falai állnak. Bár sokáig szomorú, kopár, omladozó épületként néztek rá a járókelők, az 1996-ban megalapított BMC ma már Budapest kortárs-, jazz- és komolyzenei életének egyik legfontosabb, leginovatívabb központja.

Rumbach Zsinagóga

 

Erzsébetváros egyik legérdekesebb épülete a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A romantikus építészet jegyeit viseli a monumentális, 5700 négyzetméteres épület, melyet sokan a „Kis Zsinagóga”-ként ismernek. A bécsi építész, Otto Wagner tervei alapján – 1869 és 1872 között – készült épületet 1959 óta nem használják vallási célokra. Az épület felújítását 2016-ban kezdték meg, amely nemsokkal a felújítási munkálatok befejezése után ICOMOS-díjat kapott az év legsikeresebb műemlék-helyreállításáért, példaértékű restaurálásáért, centrális terének kulturális hasznosításáért.

 

Károlyi kert

A Károlyi-kert Budapest egyik legrégebbi kertje. Egykor a Károlyi család tulajdonát képezte, majd 1919 Károlyi Mihály, a palota akkori ura, lemondva előjogairól megnyitotta a kertet a fővárosi közönség számára. A hagyomány szerint ez a hely adott otthont Mátyás király pesti vadaskertjének. Az idő előrehaladtával csendes, francia stílusú pihenőkertté vált Budapest szívében.