Helyszínek

Zeneakadémia

Budapest talán legszebb szecessziós épülete 1907-ben nyitotta meg kapuit. Az eklektikus épület az antik egyiptomi és görög díszítőelemektől a nemzeti motívumokon át a 20. század eleji szecesszió stílusjegyeiig a legkülönbözőbb elemeket olvasztja magába. A Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek által tervezett zenepalota a 20. század egyik legjelentősebb koncerthelyszíneként működött, szinte nincs olyan jelentős művésze a nemzetközi zeneéletnek Yehudi Menuhintól Szvjatoszlav Richteren és Richard Strausson át, aki ne lépett volna fel benne, hogy a magyar előadókat Bartók Bélától Kodály Zoltánon át a Kocsis-Schiff-Ránki generációig ne is említsük. 

A közel 900 fő befogadására alkalmas, arany babérlevelekkel díszített Apolló-szentély, a Nagyterem páratlan akusztikával rendelkezik, ahogy a 320 fős Solti Terem is, amely Magyarország talán legintimebb atmoszférájú kamaraterme. A Zeneakadémia főépülete 2011 és 2013 között teljeskörű rekonstrukción esett át, amelynek során visszaállították az eredeti állapotokat, miközben a legkorszerűbb technikával szerelték fel a koncertéletnek és az oktatásnak egyaránt helyet adó termeit. Az eredeti Voigt-orgona történetileg hiteles rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be.

BMC – Budapest Music Center

Budapest egyik legmodernebb, öt emeletes kulturális tereként ismert BMC tulajdonosa, Gőz László a kezdetektől megőrizte az eredeti, 20. század eleji épület sajátosságait. Régen déligyümölcs kereskedés működött az épületben, s a Koncertterem előterében, még ennek a falai állnak. Bár sokáig szomorú, kopár, omladozó épületként néztek rá a járókelők, az 1996-ban megalapított BMC ma már Budapest kortárs-, jazz- és komolyzenei életének egyik legfontosabb, leginovatívabb központja.

Hold utcai református templom

A Németajkú Református Egyházközség Hold utcai temploma 1878-ban épült neogót stílusban. A templom falai izgalmas történeteket rejtenek. 1945 után a Magyar Televízió varrodájaként és jelmezraktáraként működött, míg a hívek egy Alkotmány utcai lakásban tarották az istentiszteleteket.
Eredeti harangja, melyet Vilmos császár adományozott a templomnak, a II. Világháborúban eltűnt.
1996 után nyerhette vissza az eredeti funkcióját az épület és egy felújítás, korszerűsítés után 2002-ben kaphatta vissza a gyülekezet.

Uránia Nemzeti Filmszínház

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült, eredetileg „orfeumnak” szánták. 1899-ben az Uránia Tudományos Színház nevet kapta és felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel.  A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját.

Hagyományok Háza

Az egykori katonai fegyverraktár helyén épült Budai Vigadóként ismert Hagyományok házának építését 1898 tavaszán kezdték. A budai polgárok ünnepségeiket, összejöveteleiket a régi Fácán vendéglőben tartották, aminek a kopottas falai már nem elégítették ki őket, így közösen indítványozták, hogy a budai oldalon is építsenek vigadót. Az épületet 1900-ban adták át. A kissé eklektikus külső gyönyörű szecessziós belsőt takart. Sokáig a Nemzeti Színház épületének szánták, de a költözés nem valósult meg. 2007-ben újították fel utoljára az épületet, mely során az eredeti értékek visszaállítására törekedtek.