Helyszínek
Zeneakadémia
Budapest talán legszebb szecessziós épülete 1907-ben nyitotta meg kapuit. Az eklektikus épület az antik egyiptomi és görög díszítőelemektől a nemzeti motívumokon át a 20. század eleji szecesszió stílusjegyeiig a legkülönbözőbb elemeket olvasztja magába. A Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek által tervezett zenepalota a 20. század egyik legjelentősebb koncerthelyszíneként működött, szinte nincs olyan jelentős művésze a nemzetközi zeneéletnek Yehudi Menuhintól Szvjatoszlav Richteren és Richard Strausson át, aki ne lépett volna fel benne, hogy a magyar előadókat Bartók Bélától Kodály Zoltánon át a Kocsis-Schiff-Ránki generációig ne is említsük.
A közel 900 fő befogadására alkalmas, arany babérlevelekkel díszített Apolló-szentély, a Nagyterem páratlan akusztikával rendelkezik, ahogy a 320 fős Solti Terem is, amely Magyarország talán legintimebb atmoszférájú kamaraterme. A Zeneakadémia főépülete 2011 és 2013 között teljeskörű rekonstrukción esett át, amelynek során visszaállították az eredeti állapotokat, miközben a legkorszerűbb technikával szerelték fel a koncertéletnek és az oktatásnak egyaránt helyet adó termeit. Az eredeti Voigt-orgona történetileg hiteles rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be.
BMC – Budapest Music Center
Budapest egyik legmodernebb, öt emeletes kulturális tereként ismert BMC tulajdonosa, Gőz László a kezdetektől megőrizte az eredeti, 20. század eleji épület sajátosságait. Régen déligyümölcs kereskedés működött az épületben, s a Koncertterem előterében, még ennek a falai állnak. Bár sokáig szomorú, kopár, omladozó épületként néztek rá a járókelők, az 1996-ban megalapított BMC ma már Budapest kortárs-, jazz- és komolyzenei életének egyik legfontosabb, leginovatívabb központja.
Magyar Zene Háza
A Magyar Zene Háza a budapesti Városligetben, a Városligeti tó tőszomszédságában, a Vajdahunyad vára közelében épül a régi, elbontott Hungexpo irodák helyén. A Liget Budapest Projekt részeként létrejövő intézmény a tervek szerint hiánypótló lesz a maga nemében, az egyetemes zenetörténet mellett a magyar zenetörténet is fontos szerepet kap majd az itt megtekinthető állandó kiállításban. Az épületet Fudzsimoto Szószuke japán sztárépítész tervezte, aki természetközeli, áttetsző üveg építményt szánt a liget fái közé.
Kristály Színtér
Budapest egyik legújabb kulturális és közösségi színtere a Margit-szigeten. A rendezvényközpont kulturális, gyerek-és szabadidős programok bemutatása mellett a sportos és tudatos életmóddal szimpatizáló látogatók, családok kedvelt célpontjává, olyan innovatív, laza helyszín, mely egyszerre „kikapcsol és összekapcsol.
Domonkos rendi apácakolostor
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. A Nyulak szigeti Boldogasszony-zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, legjelentősebb és leggazdagabb szerzetesi épülete volt.
Karmelita rendezvényterem
A Miniszterelnökségnek helyet adó – egykori Karmelita kolostor, Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található épület. (Színház utca 5–7.) Az épületkomplexum két nagyobb egységből áll: a karmeliták – zárt, belső udvarral rendelkező kétemeletes – korábbi rendházából, valamint az ennek a déli oldala mentén hozzáépített – egyhajós – templomépületéből. Az épületegyüttes 1725 és 1736 között épült késő barokk stílusban. A karmelita rend feloszlatása (1784) után, a templomot átalakították. Tornyát lebontották, és 1787-től színházként működött.
Széchenyi Fürdő
A Széchenyi gyógyfürdő, a pesti szleng becenevén a „Szecska”, Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott II. számú, „Szent István” kút, hidegvíz-ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések vehetők igénybe, és nappali kórházak is működnek.
Art+ Cinema
Budapest egyik legfontosabb művészfilmeket sugárzó filmszínháza.