Koncert No. 10

Kései, 1915-ös Cselló-zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. A koncert második felében Kurtág György Már-ta Liturgiája című műve után Sosztakovics e-moll zongorástriója hangzik el. Az 1944-ben írt művet szintén a veszteség járja át, a zeneszerző második zongoratrióját nem sokkal koráb-ban elhunyt barátja, Ivan Szollertinszkij emlékének szentelte.