Fellélegzés #19 – Sosztakovics, Schubert, Bach

Sosztakovics öt darabja két hegedűre és zongorára különös helyet foglal el az életműben. A Kállai Ernő és Zalai Antal előadásában megszólaló sorozat nem a megszokott, tépelődő Sosztakovicsot állítja elénk: ez a zene mintha arra szolgáltatna bizonyítékot, hogy Sosztakovics is képes volt mosolyogni. Az öt tételt a zeneszerző egyik barátja állította össze – Sosztakovics jóváhagyásával – különböző film- és balettzenékből. Kolonits Klára és Borbély László Schubert hatszáz dalából válogatott össze egy sorozatot. A dalok, amelyek Schubert korabeli hírnevéért kezeskedtek, s amelyeket az akkori bécsi közönség slágerként fogyasztott, az emberi lélek legmélyebb és legmagasabb régióit járják be, s arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a közérthető dallamosság, és a szellemi mélység nem egymást kizáró fogalmak. Közérthető dallamokat használnak azok a gyülekezeti énekek is, amelyek Bach kezében a nyugati kultúrtörténet legmagasabbrendű műalkotásaivá váltak. Ezek közül a korálfeldolgozások közül írt át négykezesre hetet Kurtág György, napjaink legjelentősebb zeneszerzőinek egyike. Ezek az analitikus átiratok, amelyek úgy világítják át e régi zenéket, mint valamiféle szellemi röntgengép, Kurtág néhány négykezes tétele mellett fognak megszólalni Kemenes András és Csalog Gábor duójában.

A járványügyi helyzetre való tekintettel, közönségünk biztonsága érdekében a koncertre szóló jegyek számát korlátoztuk, hogy az ülőhelyek között meglegyen a megfelelő távolság.